Minden rossz összejött erre a mérkőzésre, ami csak elképzelhető. Sárvári (aki ötmeccses eltiltást kapott), Mészáros, Tóth Ferenc eltiltás miatt nem játszhattak, az „ukránok” (Veres, Strom, Tóth János és az amúgy is eltiltott Tóth Ferenc) két hétre haza utaztak, míg Dörnyei, Kulcsár, id. Pintér, Hegyi József és Bovala pedig egyéb okokból nem tudtak részt venni a mérkőzésen. Így mindössze kilenc játékos utazott el Dióskálba, ahol pedig normális körülmények között nyerhető meccs várt volna a csapatra. Így viszont nagyon nehéz kilencven perc várt a fiúkra, akiket minden elismerés megillet azért, hogy sportszerűen így is vállalták a játékot, kockáztatva ezzel akár egy komolyabb vereséget is.

A mérkőzés úgy kezdődött, ahogy azt vártuk. Felsőpáhok csatárok nélkül játszott, Dióskál pedig támadott. A harmadik percben már egy szabadrúgás utáni helyzetből tisztán lőhettek, de szerencsére mellé ment a lövés. Két perccel később egy lövésnél Erdélyi egy kézzel maga elé ütött egy lövést, a kipattanót pedig a támadó a kapuba segítette. Ezzel máris vezettek a hazaiak. A baj az volt, hogy egyáltalán nem egy emberelőnyös szituációból kapta a gólt Felsőpáhok. A csapat sajnos elég bátortalannak tűnt, persze nem csoda, de sajnos nem lehet úgy játszani (még ha igazuk is van), hogy „csak minél kevesebb gólt kapjunk”. Csapatunk nem igazán tudta átlépni a felezővonalat sem, de azért néhány szép akciót így is kialakítottak a játékosok. A cél az volt, hogy valaki elinduljon, őt sikerüljön megjátszani, és tüzeljen, amikor tud, amiből lehetőleg legyen gól vagy szöglet. Ennek jegyében a kilencedik percben Németh indult meg, majd Porelnek passzolt, aki messziről mellé lőtt. Hét perccel később pedig Németh tört ki, a labdát remekül elfejelte a védő mellett, majd a kapu felé vezethette, de lövését sajnos védte a kapus. Eközben a másik oldalon fejjel veszélyeztettek, majd a 22. percben egy szögletet a rövid sarok felé rúgtak, a támadó megelőzte Tombort, így könnyedén talált a kapuba. Ezzel máris 2-0 volt az állás. Bosszantó módon megint egy olyan helyzetből született a találat, amikor nem voltak emberfölényben a dióskáliak. A félidő második felében több nagy hazai gólszerzési lehetőség is volt, de ezek vagy éppen elkerülték a kaput, vagy Erdélyi védett. A vendégek részéről is akadt néhány szép támadás, de sajnos többször is a nehéz szituációt megoldva a passzot rontották el a játékosok. Érezhető volt, hogy érzik egymást a páhoki játékosok, de valahogy semmi nem jött össze. A Porel-Németh kettős próbálkozott főleg, de a szélek -ekkor még- nem igazán tudtak felnőni melléjük. A félidő vége előtt két perccel még volt egy hatalmas helyzetük a hazaiaknak, ahol a támadó tisztán vezethette kapura a labdát, de Erdélyi kitört, ami megzavarta a csatárt, és a labdát kapu mellé emelte.

A félidőben hatott a csapatra a fejmosás, de ez csak később derült ki, mivel a második játékrész ugyanolyan rosszul indult, mint az első. Erdélyi ismét egy furcsán védett lövéssel okozott egy kis pluszmunkát magának, majd az 50. percben Antal szinte gólpasszt adott ellenfelének, így máris 3-0 volt az eredmény. Egy perccel később ismét ő borzolta a kedélyeket, ismét a kapuban volt a labda, de ezúttal les miatt érvénytelen volt a találat. Mondhatjuk, hogy szerencsére, mert ekkor nagyon összeomlani látszott az együttes.  A gól előtt és után is meglepően jól teljesítő Antal is túljutott a holtponton, Tombor is magabiztosabban kezdett védekezni, a két szélen Bognár és Hegyi végre elkezdtek úgy focizni, ahogy tudnak, a védelemben az addig is remekül játszó Molnár és Ifj. Pintér továbbra is magabiztos volt, Németh remekül szervezte a játékot, Porel pedig nagyon jól fordult le az ellenfelekről, és szépen került helyzetbe folyamatosan. Az 57. percben remek támadást vezettek a vendégek, többször is lett volna lövési lehetőség, de végül felszabadított Dióskál, viszont a kipattanó labdát Antal - remekül felismerve a helyzetet – félpályáról a hálóba ívelte! A gól után is támadásban maradt a csapat, először a szélen vezetett szép támadást Felsőpáhok, majd Porel alakított ki magának helyzetet. A 65. percben Erdélyi védett egy dióskáli lövést, majd három perccel később tipikus emberelőnyös gólt szereztek a hazaiak: jól indították a támadást, Tombor lemaradt, a beadás után pedig a labdát a támadó Erdélyi fölött a kapuba pörgette. A mieink azonban ezután sem adták fel. Miközben a dióskáliak egyre jobban elfáradtak, addig a kilenc emberrel küzdő Páhok a Németh-Bognár-Hegyi-Porel tengellyel az élen egyre inkább belelendült. Főleg Porel és Hegyi volt kapura veszélyes, Németh pedig remek labdákkal tömte őket. Jól ment a lapos passzos játék és az ívelések is. A 70. percben egy ilyen tetszetős támadás után Hegyi rúgott fölé, majd egy perc múlva Pintér indult meg a szélen, majd Porelnek passzolt, aki laposan Hegyihez továbbított, akinek a lövését védte a kapus. A 76. percben Németh remek indítása után Porel lefordult, megcsinálta a helyzetet, de sajnos lövés helyett emelt, méghozzá éppen kapu fölé. Nem volt megállás, aminek hamarosan meg is lett az eredménye: a 79. percben Németh remekül indította Hegyit a balszélen, aki átvette a labdát, majd távolról a kapuba bombázott. Négy perccel később egy újabb remek támadást sikerült vezetni, egy kavarodás után Porel került helyzetbe, és ezúttal már ő sem hibázott. Így máris 4-3 volt az állás. Dióskál összeomlott, Felsőpáhok vérszemet kapott, és volt is még hátra hat perc. Illetve lett volna, de az addig hibátlanul bíráskodó játékvezető érthetetlen módon a 88. percben lefújta a meccset, így nem adta meg a vendégeknek a lehetőséget az újabb gólszerzésre.

Nagyon sajnálhatja, aki nem látta a találkozót, mert csapatunk egészen remekül küzdött az emberfölényben játszó hazaiak ellen. Kár is lenne bárkit kiemelni, mindenki hozzátette a maga teljesítményét a meccshez, a második félidőre egészen összeállt a csapat. Az egyetlen probléma, hogy pontot ezért nem adnak, de ez semmit nem von le a sportteljesítményből. Folytatás két hét múlva Zalakoppány ellen (immár a visszavágók kezdődnek), remélhetőleg nagyobb létszámban, de hasonló lelkesedéssel.