Alsópáhok II. – Felsőpáhok 2-4 (0-2)

Alsópáhok, 35 néző, vezette: ???

Felsőpáhok: Mészáros Norbert - Kulcsár László, Tóth János, Janiewicz Roland, Sinthavong Bovala – Varga Ferenc, Antal Adrián, Németh Gábor, Bognár András - Porel Ferenc, Tóth Ferenc

Cserék: Porel helyett Debreczeni S. Mihály az 58. percben

Gólszerzők: Porel 3. perc, Bognár 12. perc, öngól 47. perc, Debreczeni 76. perc

Sárgalap: Kulcsár 67. perc

Kiállítva: -

Az eredmény alakulása: 0-1 (3. p), 0-2 (12. p), 0-3 (47. p), 1-3 (??. p), 2-3 (??. p), 2-4 (76. p)

Ahogy azt már talán megszokhattuk, ismét nem tudott legerősebb összeállításával játszani Felsőpáhok. A már hosszabb ideje sérült Sárvári mellett az alapembernek számító Dörnyire is hosszabb kényszerpihenő vár, így ők nem léphettek pályára. De hiányzott a csapatból többek között a gólerős Veres, valamint az abszolút alapember, az idei összes meccsen játszó Pintér is, aki bár jelen volt, nem érezte jól magát, ezért kihagyta az összecsapást.

A csapat azonban így is nagyszerűen kezdett, Porel már a harmadik percben higgadtan a bal alsó sarokba passzolta a bőrt. Ferinek (aki kisebb megfázással játszott) jót tett a posztváltás, hiszen csatárként már harmadik gólját szerezte.

Csapatunk a gyors vezető gólt követően a megfontolt kontrajátékra helyezte a hangsúlyt, ennek köszönhetően a rivális csapat hátsó alakzata rendre kinyílt, így lehetőséget biztosítva további gólok szerzésére. A 12. percben már kétgólos volt az előnyünk Bognár nagyszerű perdítése révén. Ez a találat hitet és tartást adott a csapatnak, a játékosok az előzetes kétkedés ellenére ráéreztek arra, hogy van keresnivalójuk idegenben is.

Bár a lendület húsz perc után alább hagyott, maradt még esemény az első félidő második felére is, ugyanis az alsópáhokiak emberhátrányba kerültek (második sárgalapját kapta a játékosuk). A vendégek magabiztos előnyük tudatában mehettek pihenni.

A második játékrész kezdése talán még az elsőnél is jobb volt, ugyanis már a második percben gólt szereztek a felsőpáhokiak, egy alsópáhoki játékosról került a labda a hazai kapuba.

A meccs ezen szakaszában egyértelműen érezhető volt a vendégek fölénye, és a védelem is jól működött, főleg Kulcsár és Bovala védőmunkája és Bognár középpályás-védekezése emelhető ki, de Janiewicz és Tóth Jani is biztosan mozogtak.

Azonban fokozatosan kezdett megváltozni a játék képe, többen is kezdtek elfáradni, és talán kicsit kényelmesebbé is vált együttesünk. Az alsópáhokiak egyre inkább nyomás alatt tartották a vendégeket és sikerült is szépíteniük. Bár Mészáros hibázott a helyzetnél, összességében igazán nem lehetett rá panasz, többször is magabiztosan hárított a mérkőzés folyamán. Egy védése pedig kiemelkedik a többi közül is, ugyanis lélektanilag nagyon fontos pillanatban a fáradó Kulcsár szabálytalansága után 3-1-es vezetésnél büntetőt hárított.

A hazaiak nem adták fel és újabb gólt szereztek, így izgalmasnak ígérkezett az utolsó húsz perc. Ezután a piros-feketék még rúgtak egy hatalmas kapufát, azonban a Porel helyére beálló Debreczeni gyorsan letörte az alsópáhoki lelkesedést, a 76. percben góljával végképp eldöntötte a meccset.

Innentől kezdve már nem történt említésre méltó esemény, maximum az, hogy az alsópáhoki kapus szándékosan gyomron térdelte a felsőpáhoki támadót (hirtelen felindulásomban sajnos nem jegyeztem meg, hogy kit), a bíró sípja azonban érthetetlen módon néma maradt…

A meccs végül 4-2 arányú vendéggyőzelemmel ért véget. Bár a játék jócskán elmaradt az előző két fordulóban mutatott teljesítménytől, de már lényegesen jobb, mint a szezon elején, ez némiképp a csapatszellem kialakulásának tudható be, valamit annak, hogy kezd a csapatszerkezet stabilizálódni és összecsiszolódni az egyes posztok. Az idény elején tapasztalható ívelgetős játék helyett pedig néhol már egészen jó kombinatív megoldásokat is láthattunk a fiúktól.

Győzelmével Felsőpáhoknak végre sikerült elmozdulnia az utolsó helyről, Rezit és Zalacsányt megelőzve együttesünk jelenleg a nyolcadik helyen áll, reméljük, hogy innen már csak felfelé vezet az út. Ehhez fontos lépés lesz a Zalacsány elleni vasárnapi összecsapás.

Az edző értékel:

Mint a leírtakból látszik ismét más összeállításban álltunk fel. Ennek az egyik oka az volt, hogy Pintér Zsolt nem vállalta a játékot, így Kulcsár Laci játszott a régi oldalán, előtte a közöttünk még keveset játszó Varga Feri volt, Boa maradt hátul a bal oldalon, őt biztosította a Bognár Andris. A középső középpályások maradtak a régiek, elöl pedig a "Kapitány" játszott mellette pedig a friss igazolás, Tóth Feri.

Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, hátul kissé hézagosan védekeztünk, időnként rosszul helyezkedtünk, de ez nem vonatkozik Rolandra és Kulcsár Lacira és az előtte játszó Varga Ferire sem. Középen a Gábor és az Alin külön-külön jól játszott, de együtt ... Elöl mindkét Feri remekül játszott, Porel szerzett is egy szép gólt. Igaz jó labdákat kaptak a középpályásoktól, akik mindannyian igen jól játszottak támadásban.

Na nézzük a hibákat: A bal oldali védelmünk sebezhető volt, ami elsősorban abból fakadt, hogy Boa nem figyelte mindig az emberét, Tóth Jani sokszor mozgott előre és mögötte üres terület maradt, elvesztette az emberét és Bognár Andris is néha lemaradt. Aztán kis noszogatás után mindenki figyelt, a kisebb hibákból nem lett baj, a védők jól visszamozogtak, de sokszor pánikból jöttek vissza, nem a támadójukat fogták, hanem vonalba befutottak védekezni, így a lövésre visszatett labdák általában két támadót találtak volna meg. Ha lett volna visszatett labda… Gábor és Alin is jól játszott, igaz néha elöl ragadtak, de figyelmeztetés után jöttek vissza, főleg a Gábor. A hiba az volt, hogy nem játszottak össze. Ha hibáztak mentek a labda után és többször is sikerült javítaniuk. Alin szerzett egy kiállítást is a félidő közepén. Szóval emberelőnyben játszhattunk! Idén először.

A második félidő elején egy jobb oldali beadásból az Alsópáhok öngólt vétett, de ha a védő nem fejel saját hálójába, és elengedi a labdát, akkor ezen a meccsen Tóth Feri is gólt lőtt volna. 0:3. Azt is lehetett volna gondolni, hogy ez már sima meccs lesz, de nem így történt.

Jött egy menetrendszerű Mészáros-hiba. Valahonnan a Kolpingtól jövő lövést elnézett. Mire elhasalt, már elsurrant a labda. 1:3. Aztán az ellenfél balszélsője virgonckodott és előbb tizenhatról ballal fordulásból lőtt kapufát, aminek a Norbi szintén kicsit mellé nyúlt, majd a Kulcsár Laci lökte meg a büntetőterületen belül. Elesett, meg lehetett adni (főleg hazai csapatnak kiállítás után). A bűntetőt Norbi remek vetődéssel hárította és innentől

kezdve már igen nehéz dolga volt a támadóknak. Norbi fantasztikusan kezdett védeni és a másik kapott gólról nem tehetett.

Porel Feri kissé beteg volt, így jelezte a cserét és helyére Debreczeni Misi állt be. Az első labdaérintése nem volt szerencsés, a félpályánál felsarkalta a labdát, ami a mi tizenhatosunk felé pörgött, ahol az ellenfél szerezte meg és be is rúgta. 2:3. Gáz van! Ennek ellenére nem játszottunk rosszul, azt hiszem, hogy egy rövid időszaktól eltekintve mi irányítottuk a meccset, sőt passzoltunk egymásnak, játszott a középpálya, villogtak a csatárok! Kis bajba kerültünk, mert Kulcsár Laci kifulladt a jobb oldalon, nem bírt a sokkal kisebb, mozgékony, gyors csatárával. Mivel már cseréltünk, így a Kulcsár Laci posztot cserélt a Varga Ferivel, de a dolog nem oldódott meg, tekintettel arra, hogy Feri a testalkata miatt nem tudta fogni az

Támadót, és némi szerepzavaruk lett, mert néha ketten futottak a középpályára, és a védősorba is egyszerre. Szóval káosz volt, de sikerült megoldani, Bognár Andris hátrajött a jobbhátvéd helyére, Kulcsár Laci előrement bal oldali középpályásnak és minden rendbe jött, köszönhetően annak, hogy András képes a feladatára figyelni, legyen az bármilyen, és nagyon akar játszani (és megy is neki).

Aztán a csatárok és középpályások már az ellenfél labdafelhozatalát is jól támadták meg. A védők elkezdtek hibázni és többször is veszélyes helyen adtak el labdákat. Ezekből a két csatár jól indult és fejezte be az akciókat, Gáborék pedig jó labdákkal tömték őket. Gábor és Alin végre megtalálta egymást, jól passzoltak, tartották a labdát, fordították meg a támadás súlypontját a felfutó szélső középpályások felé. A végére talán mindketten kicsit elfáradtak, a hosszabb indítások már nem sikerültek annyira.

Elöl a két csatár a félidő utolsó harmadában bebiztosította a győzelmet, Tóth Feri megzavarta a védőket, a rövid labdára Misi lecsapott, elfutott vele, elhúzta a kapu mellett és cimbalomszögből a kapuba passzolt. 2:4. Mehetünk haza. Innen már nem volt baj.

 

További jó hír a szurkolóinknak, hogy tavasztól feltehetőleg Horváth Zoli (a kedvenc ékpárom) csatasorba áll, és talán Gosztonyi Zoli is visszatér a pályára. Gosztonyi Zoli a Szentgyörgyvárban játszott, bal oldali éket és az utolsó meccsen nekünk két gólt rúgott, igaz az már vagy két éve volt!  

 

Köszönöm az olvasónak, vitatkozni majd csütörtökön, vagy vasárnap lehet.